Köszöntelek a blogban!

Grafitot 2011 februárjában fogadtuk örökbe a Noé állatotthontól. Ekkor már mindkét szemén érett szürkehályog volt. Egy korábbi súlyos és kezelés hiányában tartós fülgyulladásnak köszönhetően hallása károsodott.
A menhelyre szaporítója juttatta be, ápolatlanul, mindössze 3 kilósan, csont és bőr volt. Életben maradása kérdéses volt. Ebben a blogban Grafit mostani életéről olvashatsz.
Az együtt töltött hétköznapokról, nyaralásról, bosszúságokról, és szépségekről.
Szeretném, ha ezt a blogot olvasva sok ember látná be, hogy egy örökbe fogadott, más által kidobott, éheztetett, megkínzott kutya, szerető családban hálás, kedves jószág tud lenni. Jó lenne, ha minél többen döntenének az örökbefogadás mellett.

Ebszőrszalon kutyakozmetika

Itt mindig kedves, hozzáértő gondoskodást kap Grafit.

Gyönyörű Cairn terrierek!

Fiatal, elhivatott tenyésztő kenneljéből "A" alom várató június elejére!

This is default featured slide 3 title

Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.

This is default featured slide 4 title

Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.

This is default featured slide 5 title

Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.

2012. június 15., péntek

Telnek a napok

Grafitom továbbra is kedvesen (igen, ez rá a legjobb szó) tűri, hogy napjában többször krémet rakjak a szemeibe és csepegtessem neki a műkönnyet. Úgy látom sokszor nem is lenne rá szüksége, mert amit becsöppentem, már tolul is ki és folyik le a szőrén. Ilyet a kezelés kezdetén nem tapasztaltam. Ez a saját könnytermelés beindulása miatt lehet. :-)
A kezelések alkalmával segítőkész, nem hátráltat. Szépen tartja a fejét, szinte belesimul a tenyerembe. Nagyon megható hogy mennyire bízik bennem.

Egyetlen dolog amit sajnálok, hogy a kezelésektől, a sok krémtől annyira elcsúnyult, tapadós lett a szem környéke és a szemöldöke... Gyakrabban nem fürdethetem mert nem tesz jót a bőrének, a szemnél egyébként is nagyon kell vigyázni a samponozással, a ragacsos szőrbe pedig a por és a kosz még könnyebben beleragad és ki sem pereg. 
Kutya szokás szerint gyakran dörzsölgeti mellső lábaival a pofáját, szemét, így természetesen a lábszára is úgy néz ki, mintha most jött volna egy jó kis dagonyából.
Ezen a fotón kissé szomorkásnak tűnik, de mindössze csak bamba, mert épp a délutáni szunyálását szakítottam meg a fotózás kedvéért... de már alszik is. :-)
Szörnyen szégyenlem, hogy szegény ilyen lepukkantul néz ki és ezt még tetézi, hogy 10 napot még ki kell bírnia a nyírásig. (Most, hogy visszajön a meleg, lehet vizeznem kell majd a séták előtt a veterán lédyt, mert egyébként is hamar lefullad a hőségben, de így hogy a bundája sem éppen nyári kivitel, még inkább melege van.) 
Reggel a hűvösben vígan, peckesen kapkodja mellettem a lábait, de délben és kora este eléggé kelletlenül poroszkál. Volt már, hogy ölbe kellett hazahozzam, mert két saroknyira lecövekelt egy óriási fa hűs árnyékában és onnan tapodtat sem mozdult. :-( (Mint egy miniatűr szürke szamár) :-D
Egyszóval figyelembe kell vennem, a külső ingerekre adott válaszait (nevezzük nevén: időskori rigolya) és bizony alkalmazkodnom kell hozzá, sőt előre kell gondolkodnom. 
További szép napot kívánok minden kedves olvasómnak :-)