2011. április 25., hétfő

Régen volt...

mikor szakadó esőben sétáltam egy kutya kedvéért. Ma ez ismét megtörtént. :-)
Grafit két napja reggeli bamba riadót tart.
Ez abból áll, hogy 5:40-kor a lábával (kapirgálva) meglöki a szobaajtónkat, az kinyílik, és ő áll a küszöbön mint cowboy a kocsmaajtóban. Csak áll bambán. Szimatol, vár türelmesen, amíg meg nem sajnálom és kimászok végre az ágyból. (Nehogy azt higgye, ő az úr, meg szoktam váratni)
Felöltözöm, felveszem a karomba őt és leviszem az emeletről. A ma reggeli ébresztőnél nekem már gyanús volt, hogy eső dorombol a háztetőn, de persze Grafit ezt nem hallhatta a kis tompa füleivel. Alig várta, hogy nyíljon a bejárati ajtó... és akkor jött a döbbenet.

Csak állt, szimatolta a levegőt és csalódott volt. Nem esős sétát tervezett a kis finnyás.
Feladtam rá a kabátkáját, beöltöztem én is, aztán irány a természet.
Több okból is jól éreztem magam.
  • Nagyon friss, kellemes volt a levegő, szinte harapni lehetett.
  • Gyönyörködtem a természet csodálatos zöldjében.
  • Egyetlen kutya sem acsarkodott a kerítések mögött.
Van egy fekete óriás schnauzer két utcával odébb, aki előtt hazafelé jövet szoktunk elsétálni.
Grafit ezt a kutyát nagyon nem kedveli, az ő kerítésénél mindig visszabeszél. Most is várta, hogy majd jól megmondja a magáét, de a fekete veszedelem most nem volt sehol.
Grafit meg-megállt, nézett, várt, csalódott volt, én pedig jót mosolyogtam, hogy az öreglány hoppon maradt. :-)

2 megjegyzés:

  1. Micsoda hős vagy;)

    Nagyon aranyos jelenet lehetett. Ahogy megérezte az eső illatát a kis hölgyike...:)

    (Ja, és nálunk gyönyörű idő volt egész nap!)

    VálaszTörlés
  2. :-)
    De jó volt nektek! Egész nap körülöttünk kavargott az esőfelhő. Hol innen, hol onnan ért minket a széle. A szünetekben kimentünk levegőzni, vagy sétálni. Azért örülök is, legalább 2-3 napig nem lesz gond a locsolásra :-)

    VálaszTörlés